Oldalak

2015. június 14., vasárnap

Az izomzat fejlődése

Az izomépítés biológiai folyamatai! Végre a külsőségek mellett képbe kerülsz azzal is, ami a testeden belül zajlik!
izomepites_biologiaja_testen_beluli_folyamatok
Az izomzatod olyan jól összehangolt működésű, hogy meglétét természetesnek veszed. De amiért Te, mint testépítő meggebedsz, hogy megszerezd, nem árt, ha tisztában vagy azzal, biológiai szinten hogyan fejlődik!

Izomépítés

A tested egyszerűen fogalmazva emelők sokaságából áll, melyek a mechanika törvényei szerint mozgathatóak. Ezek az emelők az izmaid által mozognak, ami egy egyszerűnek tűnő folyamat, de mégis megannyi bonyolult részfolyamatot tartalmaz.
„A mozgás minden élet oka”- írta egykor Leonardo da Vinci. Valóban igaz, hogy sok életfontosságú funkcióját segíti a testnek, és a mozgást is különböző formájú, méretű izom teszik lehetővé. Már ahhoz is nagyszámú izmok aktvitása szükséges, hogy nyugodtan állj!
A tested közel 600 izmának mindegyikét idegek látják el. Áramkörök hálózata, mely összeköti az izmokat a központi idegrendszerrel, továbbítja a szükséges jeleket (ingereket). Egyetlen izom kontrakciójában (összehúzódásában) milliárdnyi fehérjemolekula vesz részt és kooperál a legmagasabb szinten.
Aktív mozgásszervednek a legváltozatosabb testi funkciókat kell támogatnia, melyekre 3 különböző izom specializálódott:
  1. Szívizom – ez csak a szív falában található, és hajtja a szív-, és keringési rendszert egy életen át. Tudatosan nem irányítható, nem „fáradékony” izomrostokból áll.
  2. Simaizom – amely a belső szervek, és az erek felépítésében vesz részt, a szívizomhoz hasonlóan ezeket sem lehet tudatosan irányítani.
  3. Vázizomzat – nagy szerepet játszik a tested formájának külsejében is és ez köti össze a csontjaidat az ízületeken keresztül (passzív mozgásszervek). Ezeknek az izmoknak a használatát képes vagy tudatosan irányítani (pl.: amikor megfeszíted a bicepszet). A vázizomzat a legnagyobb szöveti alkotórésze az embernek, nőknél nagyjából a testsúly 23%-a, míg férfiaknál a 40%-a.
Az izmok magatartásában, illetve az ingerekre való reakcióikban jelentős különbségek lehetnek, bár a fiziológiájuk ugyanaz. Így fordulhat elő az, hogy néhányan a testépítéssel nagyon hamar képesek nagy tömeget felépíteni, és erősek is, míg mások nem, pedig (látszólag) ugyanazokat a gyakorlatokat hajtják végre.
Miért nem erős Dorian Yates?
Együtt kezd el edzeni két sportoló, de az egyik mégis nagyobb erőnövekedésre képes, vagy a másik nagyobb izomtömeget képes felépíteni. Biztos ismersz olyan súlyemelőt vagy erősembert, aki nagyon erős, de közel sem olyan izmos, mint az ismert testépítők. Senki sem várná el Dorian Yates-től, hogy 300 kg-mal szériázzon fekvenyomásban, annak ellenére, hogy úgy néz ki, mintha lényegesen többre lenne képes. Tény, hogy Yates nagyon erős, de ha a pályafutása során inkább erőre edzett volna, még erősebb lenne, bár akkor nem nézne ki úgy, mint a Mr. Olympia győzelmei alatt, hisz nem kevesebb, mint 7-szer lett Mr. Olympia!
Az izom és az erő nem egyenesen arányos, tehát egy 25%-al vastagabb izomnál nem automatikusan 25%-os az erőnövekedés. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy különböző célokhoz (erő, vagy tömeg) különböző edzések, különböző ingerek szükségesek. Így, ha valaki azt mondja magának, hogy erőre kell edzenie, hogy nagyobb tömeget tudjon felépíteni, az egyszerűen butaság. A tanácsadó nagy valószínűséggel összetévesztette a tömegeléshez szükséges nagy súlyok használatát az erővel. Hogy egy kicsit érthetőbb legyen: az erőre való edzéshez alapjában véve nagy súlyok kis ismétlésszámmal, míg tömegelő edzésnél az ismétlések száma 6-12 (akár 15), ami mellett a súly viszont csökken.
Az izomban edzés-ingerek által végbemenő fiziológiai folyamatok vizsgálata során kiderült, hogy a változások több tényezőtől függnek. peak-bicepsz
A következő ábra a bicepsz sematikus felépítését mutatja. A bicepsz a kar legnagyobb vázizma, amelyre szinte mindenki fokozottan figyel, aki a testépítést kedveli. Nem olyan kis méretű, mint ahogy azt a kellemes ív láttán gondolnánk. Itt nem arra gondolok, hogy két nagy izomból áll, a bicepsz brachialis-ból, és a bicepsz brachii-ból, hanem az izom jellegére, mint olyan, hisz egy izomkötegből, de ezernyi izomrostból áll. Az izomrostok csoportja kis kötegekké, úgynevezett fasciculivá vannak kötődve. Az izom sok izomkötegből áll, melyek pedig sok izomrostból állnak.
Minden egyes izomsejt miofibrillumokkal van töltve, és a szarkoplazmában úszik. Itt a legkisebb egység a „szarkóma” (M) az m vonalat, (Z) a z vonalat jelöli.
Minden egyes izomrost is különálló rostsejtekből áll, az úgynevezett myofibrillumokból. Minden egyes myofibrillum különálló hengerszerű szarkómákból áll, az úgynevezett Z-vonal mentén. Az izom komplexitása ezek által a szarkómák által értelmezhető, melyek csak két ezredmilliméter hosszúak, és a bicepsz körülbelül 10 milliárd szarkómából áll, de ennél még apróbb is lehet. Ezek a szarkómák két fehérjéből, az actinból, és a myosinból állnak, melyek olyan kicsik, hogy csak elektronmikroszkóp segítségével láthatóak. Ezek a finom actin, és myozin rostszövetek terhelés alatt egymáshoz nyomódnak.
Fehérjéből állnak, ezért gyakran kontraktilikus fehérjéknek (kontrakció=összehúzódás) is nevezik őket. Ez az izomkontrakció ezeknek a rostszövedékeknek a hosszanti irányú egymásba csúszása során következik be. Ez azt jelenti, hogy az izom megrövidülésével feszültséget keltenek az izomban.
A myofibrillumok külsején a mitokondriumok találhatóak, ezek a valós erőművei az izomsejteknek. Ezt a bonyolult szerkezetet a hajszálerek látják el, melyek az izomrostok külsején találhatóak. Minden izomnak van legalább egy proximális (eredési), és egy disztális (tapadási) pontja, mellyel egy ínon keresztül a csontra rögzül, így pl. a bicepsz a vállon, és a singcsonton. Ezek a tapadási pontok genetikailag vannak rögzítettek, edzéssel nem lehet változtatni rajta. Ez határozza meg az erőkarját, amellyel az izom dolgozik.
Már itt észrevehető teljesítménykülönbség két azonos magasságú, és csonthosszúságú sportoló közt. Ha mondjuk az egyiküknek egy jobb tapadási pont nagyobb erőkart tesz lehetővé, akkor nagyobb súlyt képes leküzdeni. Olyan ez, mint egy kétkarú emelő, minél nagyobb az erőkarja, annál nagyobb súlyt (tömeget) lehet vele megemelni. Korábban úgy gondolták, hogy a szalagok, és inak befolyásolhatatlanok. Időközben viszont tudjuk, hogy az idő múlásával nagyobb terhelésekhez tudnak igazodni, azáltal hogy megerősödnek. Ez a folyamat viszont nem arányosan zajlik le az izomkeresztmetszet-növekedéssel.
Mindenekelőtt, amikor elkezd edzeni az ember, akkor még lényegesen gyorsabban nő az izom, és az erő, ami magasabb sérülési rizikót jelent, mert ilyenkor a szalagok, és inak nem tudják követni olyan gyorsan a fejlődést. Nagyon fontos ezt szem előtt tartanod, hisz melyik testépítő elégszik meg kis edzősúllyal, ha tudja, hogy képes nagyobb súllyal is edzeni. Hátrány még az is, hogy a szalagok nem akkor jeleznek fájdalmat, amikor éppen a túlterhelés zajlik.
Egy fontos információ: Az izomban található rostok közül eleinte csak 45-75%-ot lehet igénybe venni. Csak több széria után, növekvő fáradtság mellett lépnek be a folyamatba egyre több rostok, húzódnak össze, végeznek erőkifejést.
Az izomrost típusai:
A fent említett izomrostok különböző típusokra oszthatóak, ezek:
1. fehér, vastag, gyorsan összehúzódó (rángó) rostok (a dinamikus erőhöz)
2. vörös, vékony, lassan összehúzódó rostok (állóképesség)
3. vegyes (intermediális) rostok
A fehér izomrostok nagy súlyokkal, és kis ismétlésszámokkal kerülnek aktiválására. Ezek a szövetek ez által robbanásszerű, nagy erőkifejtéshez szükségesek (olimpiai súlyemelés), és már néhány ismétlés után kimerülnek.
Vörös izomrostok (lassan összehúzódó izomrostok) könnyű súlyoknál, lassú mozgási sebességnél, és magas ismétlésszámnál aktiválódnak. A lassú izomrostok képesek sokáig ritmikusan összehúzódni, viszont kisebb erőkifejtésre képesek.

Izomépítés biológiája

Attól függetlenül, hogy mi a célod az edzésekkel, izomtömeg növelése, állóképesség fejlesztése, vagy a zsírszövetek csökkentése, mégis fontos az optimális izomfejlődés szempontjából, hogy mindkét izomszövet-típust megeddz magas, illetve kis ismétlésszámmal, a megfelelő súly használatával.
A Weider edzésmódszerek megfelelnek a tudomány jelenlegi állásának, mindkét izomtípust megedzi (egy edzés során kis, közepes, és nagy ismétlésszámmal is). Itt a magas ismétlésszámmal érdemes kezdeni a gyakorlatot, mert ez alaposan felmelegíti az izmokat, inakat, izületeket.
Hyperplázia vagy hipertrófia?
Az egyik legrégibb, de leggyakrabb kérdés: Hogyan fejlődnek az izmok? Már meglévő izmok vastagodnak és erősödnek (Hipertrófia!), vagy akár egészen új izomrostok fejlődnek ki (Hyperplázia!), vagy talán mindkettő? Ez a kérdés az utóbbi időben erősen vitatott. Különböző országok tudósai dolgoznak ezen a kérdésen évek óta, és a kijelentéseik nem mindig fedik egymást.
Legújabb kutatásokból tudjuk, hogy a testi terhelés némelyik állatnál az izmok hosszanti hasadásához vezethet. Ez azt jelenti, hogy úgynevezett szatellit sejtekből új izomrostok képződnek. A hosszanti hasadás után a két izomrost önálló rosttá válik, mert mindkét rost új szövetet képez az oldalain. Viszont erősen vitatott, hogy az állatokon szerzett kutatási eredmény emberre is értelmezhető-e. A legtöbb állatnál például egyáltalán nem jön létre hipertrófia (már meglévő izmok vastagodása, és erősödése) erőedzés során, mint ahogy az az embernél lehetséges. Talán az egyetlen lehetősége az állatoknak a nagyobb terheléshez való alkalmazkodásnál a rosthasadás.
Azonban volt néhány vizsgálat, relatív nagy végtagú, és izomtömeggel rendelkező testépítőkkel, melyek során nem tudtak érdemben kimutatni hipertrófiát, így a hyperplázia (új izmok fejlődése) nem zárható ki biztosan. Gyanítható, hogy az izomsejtek a testépítők kiemelten intenzív edzésére máshogy reagálnak, mint a specifikus erőedzésre, kis ismétlésszámmal ( pl.: erősemberek és súlyemelők ). Az is lehet, hogy az eddig feltételezett izomgyarapodás csak az addig nagyon visszafejlődött izomrostok fejlődésén nyugszik.
Egy teszt során 14 férfi, 8 héten át, heti 3-szor hajtott végre lábedzést a lehető legnagyobb súllyal, 3 szérián át, 6 ismétléssel. A vizsgálat előtt, és után is izombiopsziát hajtottak végre (apró izomszövet mintát vettek). Az eredmény a rosttípusokra vonatkozóan egyértelmű volt, az edzés egyáltalán nem befolyásolja az izomrostok típusainak arányát, gyarapodása, esetleg növekedése a rostoknak nem volt. Ez megegyezett a korábbi tanulmányokkal, és valószínűsíti azt a feltételezést, miszerint az izomrost-fajták aránya csak hosszú idejű intenzív edzés után változhat meg.
A tudósok izombiopsziát végeztek a csoportok minden tagján. Mint várható volt, az edzetlen férfiaknak és testépítőknek nagyobb izomzata volt, mint a nőknek, melyet az eltérő genetika, és hormonháztartás egyértelműen magyaráz.
Érdekes viszont, hogy a nők lényegesen kevesebb izomrosttal rendelkeztek, mint a férfiak, ami megmagyarázza miért nem képesek a nők kemény edzés ellenére sem annyi izmot felépíteni. A tudósok arra az eredményre jutottak, hogy az edzetlen férfiak, és a testépítők között az izomrostok számában nincs lényeges különbség. A tudósok másik tanulmánya kimutatta, hogy egy kidolgozott testépítő bicepsze is ugyanannyi izomrostból áll, mint az edzetlen férfiak közül vizsgáltaké.
Ehhez az egészhez viszont hozzá kell fűzni, hogy az ilyen vizsgálatok eredményeit részben megcáfolják. Az alkalmazott mérési módszereket pontatlannak titulálják, emellett néhány vizsgálat során nem vettek biopsziát, hanem indirekt módon mértek. Az is biztos, hogy nehéz ezen a téren intenzív vizsgálatokat folytatni, hisz ki az, aki szívesen edz az izmaira azért, hogy majd kivágják őket, és megmondják, most akkor több izma lett, vagy csak vastagabbak lettek. Sok sportfiziológus jutott arra az elméletre, hogy az izom összetétele már fiatal korban rögzítésre kerül, és nagyrészt örökletes tényezők határozzák meg. Ott ahol hyperplázia jelensége látható, valószínűleg csak olyan már létező sejtek fejlődéséről van szó, melyek korábban nem voltak aktiválva.
Hogyan nő az izomzatod?
Kiindulási alapnak lehet tekinteni azt, hogy minden embernek van egy vele született izomnövekedési kapacitása, nagyjából úgy, mint ahogyan minden embernek megvan a maga természet által adott magassága, alakja, csontszerkezete. Viszont itt a testépítés különböző hatásokat okozhat, emelheti az izomtónust (az izmok feszültsége alaphelyzetben), növelheti az összehúzódások sebességét, rugalmassá teheti azokat, de mindenekelőtt nagyobbak és erősebbek lesznek. Míg az a kérdés, hogy valóban végbe megy a hyperplázia, mely jelenleg nagyon vitatott, addig a hipertrófia (meglévő izomrostok keresztmetszeti növekedése) már, több egyértelmű vizsgálat tárgya volt, és mind a kémiai, mind a fizikai folyamatok javarészt magyarázhatóak.

Proteinek kezdoknek

Edzes elött
A shake akkor a leghatásosabb, ha edzés előtt fél órával fogyasztod el. Ha órákig vársz utána, hogy belevágj, valószínűleg semmi különbséget nem fogsz érezni. Ne teljesen protein-alapú italt válassz, mert az alacsony szénhidráttartalom növeli az izmok sérülésének kockázatát és persze azt se várd, hogy a shake majd elvégzi a munkát helyetted; az izmaid bizony csak az edzéstől fognak növekedni, a shake pedog segít felpörögni, és kicsit kitolni a tűrőképességedet.
Edzés után
Van alkalom, amikor lehet zsírt fogyasztani, de az edzés utáni idő nem az. Egy szénhidrát-tartalmú shake ilyenkor is jó választásnak bizonyul, mert a szénhidrátok megemelik a tested inzulin-szintjét, ezáltal pedig a tápanyagok gyorsabban eljutnak az izmaidhoz. Válassz olyan italt, aminek magas a tejsavó-fehérje tartalma, mert ez a leggyorsabban emésztődő fehérje, így ez jut el leghamarabb az izmaidig.
Akik gyakran és intenzíven edzenek, ügyeljenek arra, hogy mindennap fogyasszanak el a testsúlyukkal arányosan 2 gramm/kg fehérjét. Persze a ló másik oldalára sem érdemes átesni, mert ha eléred a megfelelő szintet, a többlet már nem segít. A legfontosabb, hogy ahogy befejezted az edzést, azonnal döntsd le azt a shaket!
Alvás előtt
A protein shaket elalvás előtt fél órával érdemes elfogyasztani, de vannak, akiknek egy kicsit több időre van szükségük a nyugodt álom érdekében. A kazein alapú italok, amiket a szervezet lassan dolgoz fel, tökéletes választásnak bizonyulnak. Nem csak „táplálod” az izmaidat, de ezzel egyidőben a növekedési hormonok is termelődnek, így érdemes alvás közben stimulálni őket. Ha nem akarsz shakekre költeni, egy pohár tej plusz egy banán remek és olcsó alternatívát jelentenek.

Edzest segitő étrend

Joghurt: az arany okleveles

Izomépítés és a joghurt: Még ha az ösztrogén gyanú körbelengi is, a joghurt egy ideális kombinációja a fehérjének és a szénhidrátoknak, ami segíti a test edzések utáni felépülését és az izomépítést. Rendszeresen lehet ezt fogyasztani, gyümölcsökkel turbózva, az extra szénhidrátok a gyümölcsből a vér inzulinszintjét növelik, aminek az edzések utáni fehérje lebontás csökkentésében is kulcsfontosságú szerepe van.
Az egészség és a joghurt: konjugált linolsav (CLA). A joghurt az egyik olyan étel, amelyik konjugált linolsavat tartalmaz. Ez egy speciális zsír, amelyet néhány tanulmányban összefüggésbe hoztak a testzsír csökkentésével.

Marha: a szeletelhető kreatin

Izomépítés: A marhahús sokkal több, mint fehérje, kitűnő vas és cinkforrás, amely két alapvető izomépítő anyag. Ráadásul a kreatin első számú forrása – ami vassal tölti fel szervezeted energiaraktárát – 2 grammnyi vast jelent ez minden 5 dkg-ban.
A maximálisan elérhető hatásért, az extra sovány húsdarabokat érdemes fogyasztani, hogy minél kevesebb kalóriával biztosíthassuk a minél magasabb vasbevitelt. 
Egészség és a marhahús. A marhahús egy szelénraktár. A Stanford Egyetem kutatói azt találták, hogy azok a férfiak, akiknek vére alacsony szelénszintet mutat, ötször inkább hajlamosak a prosztatarákra, mint a normál értékeket mutató férfiak. 

Olívaolaj: a folyékony energia

Izomépítés és az olívaolaj: Az egyszeresen telítetlen zsírsav az olívaolajban úgy viselkedik, mint egy antikatabolikus hatású tápanyag. Más szavakkal, megelőzi az izom lebontását, azáltal, hogy csökkenti a tumor nekrózis faktor-alfa nevezetű, baljós sejtfehérje szintet, ami az izomvesztéshez és izomgyengeséghez köthető.
Válaszd az extra szűz olívaolajat. Egészség és olívaolaj: az olívaolaj és az egyszeresen telítetlen zsírsavakat sok mindennel kapcsolatba hozták már a kutatók, a szív és érrendszeri betegségek alacsonyabb kockázatával és a vastagbél rákkal is, vagy a diabétesz csökkent kockázatával és az oszteoporózissal is.

Víz: az izom alapeleme

Izomépítés: Az izom közel 80%-a víz. Minden egyes a test víztartalmát érintő változás, még akár 1 százalékos mértékű is, ronthatja az edzés teljesítményt és a kedvezőtlenül befolyásolhatja a felépülést. Például, az 1997-es német tanulmány azt találta, hogy a fehérje szintézis magasabb szinten zajlik, az olyan sejtek esetében, amelyek megfelelő hidratáltsággal rendelkeznek, összehasonlítva a dehidratált sejtekkel. Konkrétan tehát: minél dehidratáltabb vagy, annál lassabban használja a tested a fehérjét az izmok építésére.
Egészség és víz. A Loma Linda Egyetem azt állapította meg, hogy azok a férfiak, akik 5 vagy annál is több pohár (2,5 dl) vizet ittak naponta, 54 %-kal kisebb eséllyel szenvedtek el halálos szívrohamot, mint azok, akik kettő vagy annál is kevesebb vizet ittak naponta.

Kávé: felpörget

Izomépítés: Ha az edzést koffeinnal turbózod, akkor tovább leszel képes edzeni. Egy a Medicine and Science in Sports and Excercise-ban megjelent tanulmány szerint, azok a férfiak, akik kétszer fél csésze kávét ittak meg az edzés előtt néhány órával, 9 százalékkal tovább bírták az iramot, mint azok, akik nem. 
És mivel a sprintelés és a súlyemelés mindkettő anaerob tevékenység – vagyis oxigént nem igénylő gyakorlat – egy kávé segíthet, hogy tovább bírd az edzést. Ha viszont magas a vérnyomásod, hagyd el a kávét. Egészség és kávé: egy harvardi kutatás szerint a kávéfogyasztók Parkinson –kórral kapcsolatos kockázati tényezője 30 százalékkal kisebb, mint azoknak, akik nem isznak kávét. 
Neked mi a kifogásod ?


A fegyencedzésnek kevés a hátránya. Magányos edzésekre buzdít, ahol alapvetően magunk ellen küzdünk, önmagunk mértékadói vagyunk. Persze ezt is jobb edzőpartnerrel végezni, szerencsés, ha partnerünk motivál bennünket, gyengébb pillanatainkban tartja bennünk a lelket. Bármilyen hatásosak a saját súllyal végrehajtott szabadgyakorlatok, a maximális erő érdekében verhetetlen asúlyzóval végzett elemelés, a gyakorlatok királya. Ezt semmilyen szabadgyakorlat nem képes pótolni. Akinek az edzésben kozmetikai céljai vannak, legfőképpen az izomtömeg-növelés, a látszat felépítése, az a hagyományos testépítésnél jobbat nem tehet.
Ez a metódus rendkívül időkímélő. Ha csak heti háromszor húsz perc áll a rendelkezésedre, hogy mozogj, az is elég. Nem kell edzőterembe járni, drága bérletet venni. Nem kell a súlyzókra, padokra várni, és az edzőtermi arcok társaságát elviselni. Az utazásra fordított drága idővel is szabadon gazdálkodhatsz. Így is lehet fejlődni, az eredmények pedig hamar jelentkeznek.
Hosszú távon erős és használható test, szálkás izomzat lesz a jutalmad, és persze az erő. A módszer a fokozatosságra épít, ezért az ízületeket is kíméli, megerősíti. Eszközigénye minimális: egy húzódzkodó rúd elég, de ha nincs, azt is lehet pótolni. Menj le a játszótérre, vagy keress egy alkalmas faágat, és már mehet is az edzés. Nincs kifogás!
Mesterlépések

  • Fekvőtámasz – egykezes fekvőtámasz (zárt lábbal)
  • Guggolás – egylábas guggolás
  • Húzódzkodás – egykezes húzódzkodás
  • Híd – híd, állásból állásba
  • Lábemelés – nyújtott lábas lábemelés függeszkedve
  • Kézenállásban fekvőtámasz – egykezes fekvőtámasz kézenállásban

A kulcsgyakorlatokhoz tartozó tíz rávezető gyakorlat mindegyike három fokozatra osztott (kezdő, középhaladó, haladó), attól függően, hogy hány ismétlésre vagyunk képesek az adott szabadgyakorlatból. Ezek a fokok szintén megkönnyítik a dolgunkat. Ha egy algyakorlatból végrehajtjuk a következő szinthez szükséges ismétlésszámot, akkor szintet léptünk, máris továbbléphetünk egy nehezebb gyakorlatra. A könyvben hatvan alapgyakorlat részletes leírását találhatjuk, bőségesen illusztrálva. Ez néhány évre elegendő munkát biztosít az elkötelezett atlétáknak.
A rendszert ajánlatos az elejétől kezdeni, végigmenni a könnyebb, bevezető gyakorlatokon is. Fontos a fokozatosság, ízületeink hálásak lesznek érte, a türelem megtérül. Az első néhány lépés sérülés vagy törés után kiváló rehabilitáció is lehet.
A szerzőre jellemző, hogy túlzó módon becsmérli a súlyzók világát, ezt utóbb tompította is. Nem kell feltétlenül komolyan vennünk! Sok mindenben azért igaza van ezzel kapcsolatban. Kérdezzük csak körbe edzőtermünkben az „edzőtermi patkányokat” (Wade egyik kedveskedő fordulata), vajon hányan képesek egylábas guggolásra, kézállásban nyomásra vagy egykezes húzódzkodásra?
Azok közül, akik mondjuk kétszáz kilóval nyomnak fekve, hányan tudnak végrehajtani akár csak egy egykezes fekvőtámaszt is, természetesen zárt lábbal? Azt hiszem, kevesen, még inkább senki sem, ennyiben pedig jogos az író kritikája. Tanulság, hogy nem kell lenézni a gimnasztikát, hiszen már-már emberfeletti erőpróbákat tartogathat számunkra. Nem csak a súlyok által lehetünk erősek…

Ezt a hat gyakorlatot a könyv további tíz részre osztja, alapja pedig, hogy a kezdő szintről (első szint) idővel megedződve,  lépésenként elérjük a mester szintet (tizedik szint). Az egyes szintek további 3 egységre oszlanak, kezdő, középhaladó, és haladó, az adott szintről pedig akkor térhetünk át a következőre amint az ahhoz tartozó sorozat- és ismétlés számokat végrehajtottuk. Ennek célja, hogy fejlődésünk folyamatos és hatékony legyen. A fegyencedzés az egyik legjobb módszer a funkcionális erőnövelésnek, de izmaink méretének, és formájának alakítására is igen hatékony.

Fegyencedzés/metabolikus képességek fejlesztése

A legfontosabb dolog a rendszeresség! Nem szabad úgy belevágni az edzésbe, hogy rögtön nagyot akarunk kaszálni, mert az ellenkezője fog elsülni. Tehát pl. egy 5*10 perces edzés sokkal nagyobb eredményt hoz, mint egy 1*50 perces. Metabolikus képességek fejlesztése: 2 formáját különböztetjük meg.. -          intervallum jellegű váltakozó terheléses módszer. -          egyenletes aerob edzés, mint pl. futás, biciklizés, lépcsőzés stb. Egyik edzésfajta sem hanyagolható el! Az intervallumedzést két részre bonthatjuk. Az egyik a tabata jellegű edzés, amikor jellemzően 20 másodperc munka fázist 10 másodperc pihenő követ, majd ezek a körök ismétlődnek. A másik, amikor valamely aerob tevékenységeket bizonyos időszakonként megszakítasz, hogy anaerob tevékenységet végezz. Régen Jujitsu edzésen csináltak ilyen típusú edzéseket, például futás közben tapsra mindenki lenyomott 10 fekvőtámaszt majd futott tovább.

Attól függően,hogy milyen edzettségi szinttel rendelkezel,úgy kell nehezíteni a gyakorlatokat,azaz, ha már hihetetlen nagy állóképességgel rendelkezel,akkor a guggolást egy lábbal kell végezni. Íme például a guggolás tíz lépése (forrás: néplap.net):
1. lépés: guggolás gyertyaállásban
2. lépés: bicska guggolás
3. lépés: guggolás támasszal
4. lépés: fél guggolás
5. lépés: teljes guggolás
6. lépés: guggolás zárt lábbal
7. lépés: felemás guggolás labdával
8. lépés: fél egylábas guggolás
9. lépés: egylábas guggolás támasszal
10. lépés: egylábas guggolás

Mint tudjátok, a fegyencedzés eredete egy könyvből származik, amit már mindenki ismer, ezért nem szeretném mégegyszer bemutatni hiszen megtettük már ezt, a fegyencedzés kategóriánkban.
Sokakban még máig felmerül a kérdés : Miért is hatásos ez a módszer? Nos, a válasz igen egyszerű és kimerítő, ha foglalkozol a testeddel, vagyis bármilyen mozgás formát is végzel, legyen az egy kis futás, fitnesz terembe járás, vagy csak nagyinak segíteni krumplis ládákat pakolni. Ha ehhez pedig tudatosság is párosul, akkor elkerülhetetlen a siker. A fegyencedzés is erről szól, egy tudatosan felépített gyakorlatok sora, ami nevéből eredendően, akár börtönben is elvégezhető.


Miért  ne költs drága finteszbérletre? 


Feltehetjük a kérdést jogosan, hiszen elég belenézni a gyakorlatok sorába és megláthatjuk hogy teljes testünket formálhatjuk. A fegyencedzés előnye, a saját testsúly használata, bár a gyakorlatok többsége nehéz, ettől függetlenül megfelelő kitartással hamar elsajátítható. Na de elég is volt az előzményből, jöjjenek a gyakorlatok.
A gyakorlatok kipróbálása és alkalmazása óvatosan és körültekintően történjen!


Az edzésterv felépítése

fegyencedzés hat alapvető gyakorlatra épül, amelyeket saját testsúlyunkkal, súlyzók és gépek nélkül végzünk :
AlapgyakorlatMesterlépés 
FekvőtámaszEgykezes fekvőtámaszAlap
GuggolásEgylábas guggolásAlap
HúzódzkodásEgykezes (Egylábas) húzódzkodásAlap
LábemelésNyújtott lábas lábemelés függeszkedveAlap
HídHídból felállásHaladó
Fekvőtámasz kézenállásbanEgykezes fekvőtámasz kézenállásbanHaladó